Mottó:
Minden megoldott probléma szabállyá vált, amely később más problémák megoldására szolgált.
René Descartes (1596 – 1650)


A tudatos energiafelhasználás érdekében a közvélemény szemléletét szükséges formálni. Fel kell hívni a figyelmet az új, hatékony környezetbarát technológiák bevezetésének rövid és hosszú távú igazolható előnyeire.
Itt az ideje, hogy a levegő, mint természetes energiahordozó energiáját a meglévő épületállománynál is hasznosítsuk. Annál is inkább, mert teljesen ingyen és bármikor, bárhol rendelkezésre áll, és annak ellenére, hogy a levegő energetikai hasznosításának hatékonysága kisebb, mintha például a víz vagy a Föld hőenergiáját hasznosítanánk.
Földünk, és benne hazánk, komoly problémáinak egyike a levegő minőségének romlása. Az éghajlatvédelem a Kiotói Megállapodásnak megfelelően fontos részét képezi az EU energiapolitikájának.
A fejlődés megkívánja, hogy az ember növekvő komfortigényét mind jobban kielégítsük, és ehhez egyre több energiára van szükség. Ezért a gazdaság és az életminőség egyik legfontosabb területe, meghatározó pillére az energia. A XXI. század az energiatermelési technológiák versenye. Az önkormányzatoknak egyik fontos feladata a hőszolgáltatás feltételeinek megváltoztatása. Gondoskodniuk kell a hozzájuk tartozó polgárok életminőségének állandó javításáról, a rendelkezésükre álló források hatékony működtetésével. Az önkormányzatok figyelmét időszerű ráirányítani a környezetükben található megújuló energiaforrások gazdaságos hasznosítására. Az energiatermelés decentralizálásával kibővülhet az önkormányzatok közötti együttműködés is.
A Nap-, a szél- és a vízenergia hasznosításának lehetősége országonként különböző, ugyanúgy, mint a biomassza, a geotermikus energia és a kommunális hulladékok hasznosításának lehetősége. Az országok egyes területein azonban megfelelő közgazdasági feltételek kialakításával ezen energiaforrások előnyösen hasznosíthatók az ott élő emberek javára. Adott területen, térségben ezek közül bármelyik meglévő megújuló energiahordozó hasznosításának lehetőségét meg kell vizsgálni, és el kell bírálni az ott lévő körülmények figyelembevételével. Szükséges, hogy e célok megvalósítását az energia-, a környezetvédelmi és a közgazdasági szabályozás, valamint a pénzügyi támogatások segítsék elő.
Az egyes országok adottságai és magas színvonalú szellemi tőkéi kedveznek a megújuló energiával kapcsolatos technológiák elterjedésének, amelyek kulcsai a tisztább környezetnek.
A Föld ember által lakott része a földfelszín. A Föld légkörének földfelszínhez közeli rétege hordozza a légkör legtöbb megújuló energiáját. A légkör a megújuló napenergia végtelen nagy hőtárolójának tekinthető. Az energia forrása a napsugárzás, amely a légkört és földfelszínt eltérő mértékben melegíti fel.
Az emberiség régóta tudja, hogy a szél mozgási energiája hasznosítható. Kezdetben vitorlás hajókat, szélmalmokat hajtott, napjainkban pedig villamos energiává alakítjuk. Van azonban a légkörünknek eddig még kihasználatlan, hasznosítatlan energiatartalma: a levegő a hőmérsékletével jellemezhetően szintén megújuló energiahordozó. Ezért fontos felismerni, hogy a geotermikus energiához hasonlóan, a hőszivattyú segítségével a levegő hője gazdaságosan hasznosítható fűtésre és hűtésre, vízmelegítésre egyaránt! A hőszivattyús rendszerek által a környezeti levegő hője – például a jól ismert kazán illetve bojler
részben vagy egészben való kiváltásával – fűtésre, vízmelegítésre használható.
A levegő tehát, az építészet és az épületgépészet szakterületén, mint megújuló energiahordozó ezzel még jelentősebbé válhat. A hőszivattyús rendszerek elterjedésével a városi (települési) légszennyeződés jelentősen csökken, tisztább lesz a levegő, ami azonos az Európai Unió, illetve tagországai energiamérleg-javítási (például importfüggőség csökkentési) és energiahatékonysági céljaival is.
Magyarország versenyképessége meghatározza jövőnket. Ezért úgy gondoljuk, hogy energiapolitikánk további átgondolást igényel, hiszen adottságaink mellett, a technika mai vívmányait és az elméleti-, gyakorlati szakismereteket e technikák komplex alkalmazási területén jól tudnánk használni.
Ezért javasoljuk, hogy a megújuló energiára vonatkozó jogszabályokat kidolgozó szakértők vegyék figyelembe a környezeti levegő energiatartalmát teljes körűen, vagyis a mozgási energiáján túlmenően, a levegő hőtartalmát is. Ezenkívül figyelmébe ajánljuk ezt a világ összes kormányának, és Földünk élhető környezetéért felelősséget érző összes lakójának.


Dr.-Ing., doktor (PhD) Vajda József a mûszaki tudomány kandidátusa, főiskolai tanár

Komlós Ferenc okl. épületgépész-mérnök vezető-főtanácsos

Vaszil Lajos okl. gépészmérnök, szabványosító menedzser