 |
 |
 |
 |
 |
 |
| Új hozzászólás | | | Új téma létrehozása | | | Témák listája | | | Bejelentkezés | | | Regisztráció | | | Kijelentkezés |
Ez az oldal a 5. véleménytől a 1. véleményig tart
|5-1|
Közgyűlés | |
| polgar | 2005.6.16. 15:53 |5| |
| Nagyon boldog volnék, ha Vámos Tíbor legutóbbi írásához hasonló szinvonalú cikket olvashatnék az MMK vezetőség valamelyik tagjának tollából! Ha van ilyen, kérem közölni, talán elkerülte a figyelmemet. Leonhardt professzor sokat fáradozott a mérnöki hivatás, de még inkább a természettudományok elismeréséért. Majd sorra felteszem az www.asa.hu honlapra a részfordításokat, mert sok hiányt érzek. Dubniczky úrnak átadtam 52 oldalt, szemelvényeket, talán egyszer mások is olvashatnak belőle. De előbb talán Vámos Tíboron kellene túlesni többeknek (az MMK egyik alelnöke ugyan úgy nyilatkozott, olvasni már végképpen nem jut ideje. Ez is egy mérce, ide jutottunk, hogy már nem is szégyellenek ilyen kijelentést!) Talán azért lesz, aki elolvassa. www.1enlito.hu/2005-1/2005-1-07.pdf Ha valaki nem ismerné (bár az nagy szégyen lenne) Vámos Tíbor ca. 78 éves,elektromérnök, magyar talán csak Neumann János volt, aki többet tett az informatikai robbanásért, ha egyáltalán lehetséges sorrendeket állítani. Vámos Tíbor sokat publikál, sok írása letölthető a netről, a diákjaimnak több írását is átadom, "kötelező" olvasmányként. | |
| kása | 2005.6.15. 12:58 |4| |
| Amikor leírtam a kamarai közgyűlés után felmerült gondolataimat még nem sejtettem, hogy kamaránkban a „szakmaarányos” kifejezés ugyan olyan eretnek fogalom, mint a középkori inkvizíció halálos ítéleteiben felsorolt bármelyik indok. Azzal semmi esetre sem lehet egyetérteni, ha valaki nagyobb aktivitásra serkenti a kamara jelentős tagdíjfizetői létszámát, hogy abból olyan vélemény szülessen, mint amit Dr. Karvaly Elemér alelnök úr leír: „a munkának az élharcosai az építőmérnökök voltak, mely a mérnöki szemléletükből adódott” azaz: építőmérnökön kívül nincs mérnöki szemlélete. Az építőmérnöki szemléletről bővebb információk nyerhetők Polgár László tartószerkezeti méretezési kérdésekkel foglalkozó hozzászólásaiból. Az építőmérnöki tevékenység kiváltságos megítéléséhez („A másik oldal, amit figyelembe kell venni, hogy az ország fejlődését elősegítő, infrastruktúrális feladatok döntő része építőmérnöki területen jelentkezik és jogi szempontból ez az a terület, aminek a szabályozása elsőrendű fontosságú”) álljon itt egy adat-pár a 2004. évből: Az ipar bruttó termelési értéke 16 217 442 millió Ft*,az építőipar bruttó termelési értéke 1 699 567 millió Ft*, az arány kb. 10:1. *Forrás: KSH AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR 2004. ÉVI TEVÉKENYSÉGE, 2005 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ipep/ipep04.pdf | |
| karvaly | 2005.6.14. 16:15 |3| |
| Elnézést kérek az olvasoktól, hogy a hozászólásom végéről a név lemaradt, azt szeretném pótólni: Dr. Karvaly Elemér okl. építőmérnök HBM Mérnöki Kamara alelnöke | |
| karvaly | 2005.6.14. 16:4 |2| |
| A közgyűléssel kapcsolatos témához szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni, mert nem értek vele egyet. A Magyar Mérnöki Kamara - az ehgyesületi működést is figyelembe véve több mint 16 éve végzi a munkáját annak érdekében, hogy a mérnöki munka elismertségét növelje. Ennek a munkának az élharcisai az építőmérnökök voltak, mely a mérnöki szemléletükből adódott. A többi szakterület nem érezte ennek a szakmnai fontosságát, szükségességét. A rendszerváltásból adódóan a mérnöki tevékenység szabályozottságával összefüggő feladatoka is igényoldalról ezen a szakterületen jelentkeztek. A kamarai vezetőség szakmai összetétel szerinti eröltetését azok szorgalmazzák akik nem ismerik a mérnöki tevékenységgel összefüggő, országosan jelentkező feladatokat, megoldássi javaslatuk nincs, csak pozicióra törnek és elkpzelésük sincs arról mit kell tenni. A Magyar Mérnöki Kamara különböző fórumain egyesek részéről felvetett szakma arányos vezetést szorgalmazók legtöbb esetben nem is ismerik azt a gazdasági- és jogi környezetet ahol elvárják a kamara tagjai, hogy érdekükben eredményesen tevékenykedjünk. Ezek a felvetések csak a kamara egységének megbomlsztását igyekeznek előtérbe helyezni és nem tartják szem előtt, hogy ez milyen káros megítélést von maga után. Ennél sokkal fontosabb lenne, hogy minden szakterületen a szakmai tagozatok, a mérnökök fellépjenek a jogosulatlan, kontár mérnöki tevékenységet végzőkkel szemben elősegítsék a szakmai öntisztulás folyamatát. Ezt a feladatot azonban nem akarják felvállalni. A másik oldal amit figyelembe kell venni, hogy az ország fejlődését elősegítő, infrastruktúrális feladatok döntő része építőmérnöki területen jelentkezik és jogi szempontból ez az a terület eminek a szabályozása elsőrendű fontosságú. Ennek alátámasztására had tegyek egy személyes véleményt. A Magyar Mérnöki Kamara már most érzi, az álatlam is nagyon tisztelt és közülünk eltávozott ANDOR BÉLA hiányát és keresi, hogy ki tudja felvállalni azt a területet ahol Ő olyan eredményesen képviselte a magyar mérnökök érdekeit. Befejezésül arra kérek minden nem kamarai tag és kamarai tag mérnök kollégát, függetlenül a kamarai tagságától, kamarán belül betöltött tisztségétől, hogy vállaljon többet a mérnökök társadalmi elismertségének növeléséért. | |
| kása | 2005.5.25. 19:23 |1| |
| Néhány közölhető gondolat a kamarai közgyűlésről Ez év május 21.-én lezajlott a Mérnöki Kamara idei közgyűlése. Nyilvánosságra szánt gondolataim: Szakmaarányos képviselet: A négy évvel ezelőtti közgyűlésen, amikor 12 tagozat kérését a maradék 7 elutasította, az akkor frissen megválasztott elnökünk a következő közgyűlésre megígérte, a Kamara vezető testületeiben törekedni fog a létszámarányos képviselt megvalósítására. Ezt fényesen igazolta a mostani választás is, mert az elnök, alelnök kategóriában építőmérnök és nem építőmérnök (egyéb mérnök) arány = 4:1; de ha kiegészítjük a az elnökségi tagokkal, az arány akkor sem éri el az 1:1 értéket (9:8) Végiggondolva: a szakmaarányos képviseletet valóban helytelen lenne adminisztrációs úton biztosítani, mert a Kamara lévén érdekképviseleti szervezet is – arról is szól, melyik mérnöki szakma, hogyan képviseli az érdekét a Kamarán belül, illetve azon kívül. Nyilván a 300 küldött között az a réteg képviseltette magát dominánsabban, amelyik a küldő szervezetében is aktívabb, tettre készebb. Tessék tehát gépész-, villamos- (és egyéb-) hölgyek és urak aktivizálódni, s akkor meg lesz a szakmaarányos képviselet. Igaz ez legközelebb csak négy év múlva valósulhat meg, mert most ez az arány a küldötteknél, magánstatisztika alapján, 2:1 volt a hátrányunkra. Szabványok A hosszantartó „szabvány” vita (lassan érdemes lesz a Kamara szabványok magyarnyelvűségéről szóló vitáját szabványosítani) alatt elhangzott egy javaslat, amit a vitazáró beszédében az elnök is felkarolt azzal, hogy megígérte: a következő vezetőségnek javasolni fogja, alakítson a Kamara olyan bizottságot, ami a szabványosítás területével fog foglalkozni. Emlékeiben felsejlett, ilyen szervezet már mintha létezne Magyar Szabványügyi Testület néven; mit egy 130 fölötti létszámmal, jól-rosszul kiépített infrastruktúrával, megfelelő nemzetközi kapcsolattal. (Pl.: júniusban hazánk rendezi az MSZT közreműködésével a CEN és a CENELEC éves közgyűlését, ahol a két szervezet június 8.-án, az első alkalommal megtartott közös üléssel értékeli a liszaboni folyamatból a mind a két testületet érintő feladatok eddigi megvalósulását és a 2010-ig terjedő időszak hátralévő feladatait.) Az MSZT-ben minden tagszervezet, tagdíj fizetése ellenében, az általa választott, vagy létrehozott Műszaki Bizottságban (jelenleg 189 van: www.mszt.hu/listák/MSZT nemzeti bizottságok/ Magyar nemzeti szabványosító műszaki bizottságok) kifejtheti munkáját, képviselheti és érvényesítheti véleményét, anyagilag, egyéni hozzájárulás alapján támogathatja a munkát (erre csak ritkán kerül sor, de kerül). Arról már nem tehet a szervezet, hogy a Magyar Mérnöki Kamara, mint köztestület 25.000,- azaz huszonötezer Ft évi tagdíjért (összemérhető 1 szakértői tevékenység bejegyzési díjával, nem is beszélve a jogosultsági vizsga letételéhez szükséges összegről) csak 4, azaz négy Műszaki Bizottságban (az összes bizottságra vetítve 2,1%) képviselteti magát. Érdemes felsorolni a 4 műszaki bizottságot: - MSZT MB 126: Különleges alapozások) - MSZT MB 130: Vízelvezetés és csatornázás - MSZT MB 135: Acélszerkezetek kivitelezése - MSZT MB 907: Korrózióvédelem Ezek szerint a maradék 185 műszaki területen a MMK nem kívánta a szabványosításban képviseltetni a mérnöki társadalom érdekeit. A tagszervezetek nincsenek korlátozva a felvehető Műszaki Bizottság számában. Erre példa a BMGE, mert mindazon területeken képviselteti magát, ami valamilyen módon összefüggésbe hozható az oktatási kutatási területeivel. Dr. Kása László Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozata alelnök | |
|
|
|
|
|
|
© Logod Bt. 1012 Budapest, Logodi u. 49. T/F: 214-2453
Készítette:
